A blog nem neked szól. Én írom magamnak.. mert ez nekem jó. Ha bejössz, töröld meg a lábad, szőnyeg előtt vedd le a cipőd, ha nem tetszik a kanapé vagy a házigazda akkor hátra arc. Hozzászólhatsz bármihez ha nekem nem tetszik azonnal törlöm mert ez itt az én blogom.. nincs demokrácia. Igen, ilyen vagyok..

2013. május 2., csütörtök

Charlotte III

Reinard eloldozta Charlotte-t aki rögtön menekülni próbált, de szánalmas vergődését maga is szégyelte. Képtelen volt lábra állni úgy érezte mintha részeg lenne és lábai nem engedelmeskednének akaratának, végül feladta. Nem merte szemeit a férjére emelni csak lassan, vontatottan a félelemtől elcsigázva próbálta szavakká formálni cikázó gondolatait.
-Mi fog most történni..velem? Ki az a nő a másik szobában? Mikor mehetek ki innen??
-Charlotte drága, nem válaszolhatok minden kérdésére. Az biztos, hogy néhány óra múlva elhagyhatja ezt a lakosztályt. A vacsoránál a szokásos kedves mosolyát viselve ücsörög majd csendben és aztán visszatér velem ide.
-Ki akarok menni! Most!
-Hiszen járni sem tud...-mosolygott szinte atyáskodóan a férfi.- és kinn se várja nagyobb szabadság. Ne felejtse el ki ön. Nem csinálhat botrányt, de ha csinál is, kit érdekel. Szegény édesanyja is a bolondok házában élte élete nagy részét ez önnel is könnyen megtörténhet! -Reinard érezte, hogy ez betalált, most felfogja végre a felesége, hogy nincs más választása mint elfogadni kiszolgáltatott helyzetét.
-Értem, értem, azaz, kérem, tudni szeretném miért vagyok itt?? Minden hazugság, az egész életünk, mi folyik ezekben a szobákban?
-Már mondtam, mindenre nem válaszolhatok, de idővel ön előtt minden világossá válik.. vagy talán sötétté. -Reinard ismét azzal a gúnyos mosollyal lepte meg Charlotteot amit a nő annyira félelmetesnek tartott, hogy szemeit lesütve egészen összehúzta magát. Csuklóján a kötél nyomát tisztán lehetett látni, itt ott fel is horzsolta a durva len kötél amit lovak felszerszámozásához szokás használni.
-nos igen kedvesem, ezeket a nyomokat meg kell tanulni eltüntetni. Nem szeretném, ha beszélnének rólam a szolgák.-mondta szenvtelenül a férfi- most öltözzön át, a szekrényekben új, hófehér ruhákat talál, mostantól csak ezeket hordhatja.

Nincsenek megjegyzések: